Öntözés alapvetően nemesítési intézkedés a növénytermesztésben, amely annyi vizet ad a talajhoz, amely a növények optimális növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges. Ez egy mesterséges víz hozzáadása a talajhoz. A mezőgazdasági növények termesztésének javítására, tájápolásra, száraz területeken a talaj helyreállítására és újrazöldítésére használják. Az öntözés más alkalmazásokhoz is használható, például növények fagyvédelmére, gyomirtásra és a talaj kiszáradásának megelőzésére. Az öntözés a világ legnagyobb vízfogyasztója, mivel az összes édesvíz 80%-át és az ivóvíz kétharmadát fogyasztja. A teljes mezőgazdasági termelés több mint 40%-áért felelős. Az édesvíz iránti növekvő kereslet azonban hatékonyabb és minőségibb öntözőrendszereket igényel
Öntözést több mint 6000 éve végeznek, de az elmúlt 100 évben több újítás jelent meg a területen, mint a teljes korábbi alkalmazási időszak alatt. Az öntözés szinte minden egyes eleme továbbfejlesztésre került: a munkák kivitelezése, szivattyúzás, szűrés, vízszállítás, elosztás, kijuttatási módok, vízelvezetés, energiaforrás, öntözési ütemterv szervezése, fejtrágyázás, erózió elleni védekezés, víztárolás stb. A vízfogyasztás csökkentésének egyik fő fejlesztése a jövőben az innovatív tervezés, optimalizálás és integrált öntözőrendszer révén érhető el mind a mezőgazdaságban, mind a városi területeken.
Öntözőrendszerek
Az öntözésnek számos módja van, amelyek négy csoportra oszthatók:
- felszíni öntözés,
- földalatti öntözés,
- eső öntözés,
- helyi öntözés.
Felületi öntözés
leggyakrabban használt öntözési technika. Az öntözött területek közel 60%-át öntözik ezzel a módszerrel. Ezt a módszert úgy hajtják végre, hogy a víz a talaj felszínén álljon vagy folyik, és így beszivárogjon a talajba. Az öntözött felületen a víz gravitációval oszlik el, de lehetséges a nyomáseloszlás is.
Földalatti öntözés
vagy a szubirigáció olyan eljárás, ahol a vizet nyitott csatornákon és/vagy föld alatti csöveken keresztül táplálják be, és a talajba való beszivárgás vagy kapilláris erők hatására osztják szét.
Öntözés esővel
egy olyan módszer, amelyet a technika fejlődésével kezdtek alkalmazni a múlt század elején. A legfontosabb állványok a szivattyúk és az esőztetők. Ez a fejlettebb technológia lehetővé tette, hogy a vizet egy nyomás alatti csőrendszeren keresztül egy locsolóhoz juttatják, amely vizet szór a levegőbe, és az mesterséges esőt szimulálva a földre esik.
Helyi öntözés
olyan módszer, amellyel a csőrendszer által alacsonyabb nyomáson szállított víz a teljes területnek csak bizonyos részét öntözi. Öntözés csak olyan helyeken történik, ahol a gyökértömeg kifejlődik, ilyen öntözési módot olyan területeken alkalmaznak, ahol a vízellátás korlátozott.
Az esővíz öntözési módszerei és a helyi öntözés az egyedüli módszerek területünkön.
